Captain America: The First Avenger - Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011)

A Bosszúállók mozi előhuszáraként is tekinthető Amerika Kapitány: Az első bosszúálló egy teljesen kiszámítható és sablonos, ám ugyanakkor abszolút fogyasztható és szerethető mozi az amerikai hazafi felemelkedéséről.

A nem is oly rég mozikba robbanó Bosszúállók film hőseinek nagyjával már megismerkedhettünk a vásznon is. Hulk, Vasember, Fekete Özvegy, Thor és Hawkeye után megérkezett Amerika Kapitány is, így végre teljes lehetett Nick Fury csapatának a létszáma. Ugyan a felsorolt szuperhősök közül Fekete Özvegy és Hawkeye saját filmje még várat magára, aggodalomra nincs okunk az eddigi műveket elnézve. Bár az abszolút kedvencek Thor, és a Vasember első része voltak, mindegyik Marvel eposz egy teljesen korrekt popcorn-mozi, (kivéve talán az első Hulk múvít). A kérdés csak az, hogy Amerika Kapitány kalandja is megállja-e a helyét a többi igazságosztó mellet?

Az amerikai lobogót magán viselő hős egy egészen más kor szülötte, hiszen közel 20 évvel megelőzte társait. Egy olyan korszak gyermeke, amikor még nem volt divatos a karaktereket árnyaltabban ábrázolni. Figurái fekete-fehérek és egydimenziósak voltak, bármiféle lelki vívódás vagy családi probléma nélkül. Később persze őt is elérte a hullám, ami megannyi korai képregényt, és egy sötétebb irányba indult el az egész franchise. De a film készítőinek azt is figyelembe kellett venniük, hogy most egy eredettörténetről beszélünk, így a kezdeti művekhez hűen egy sokkal naivabb és letisztultabb képet kapunk, mint amit az eddigi képregényadaptációktól megszokhattunk.

Nem lehetett könnyű dolga Joe Johnston rendezőnek, a több mint hetven éves, hazájában hatalmas népszerűségnek örvendő Amerika Kapitány vászonra adaptálásával. Hiszen a II. világháború idején működőképes giccses patriotizmus ma már inkább nevetséges, mintsem hiteles. Ám az alkotóknak sikerült egy szerethető arculatot kreálniuk Steve Rogers figurájához.

Ügyesen megoldották a fantasztikum és háborús éra összevonását, a jól bevált okkultista nácik bevonásával (gondoljunk csak Indiana Jones-ra, vagy a Hellboy első részére). Amerika Kapitány ruházatát megint csak okos húzás volt egy katonai PR-kampány köré emelni, ami elfeledteti velünk mennyire giccses és röhejes is az egész. Igaz, a Bosszúállókban nem teljesen ugyanebben a ruciban feszít.

De mivel egy eredettörténetről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy kellő idő jusson az átalakulás bemutatására is. Erre abszolút nem lehet panaszunk, hiszen a film bő egyharmadában nem is igen találkozhatunk akcióval. Chris Evans pedig rengeteg kellemes percet okoz a nézőknek az apró és vékony termetével, amit egyébként kifogástalanul kiviteleztek az alkotók. Az alakítása persze már hagy némi kívánni valót maga után, de igazából a szerep sem követel meg tőle többet annál, mint amit hoz.

A többiekre sincs panasz, Tommy Lee Jones, Stanley Tucci és Hayley Atwell is jól játszanak. Akit viszont még kiemelnék, az a főgenyát alakító Hugo Weaving, aki egy ennyire semmitmondó karakterhez is, mint Red Skull, képes volt hozzáadni annyi pluszt, hogy elviselhetővé váljon a figura.

A CGI és a díszletek, ahogy az eddigi Marvel moziknál is megszokhattuk, most is kifogástalanok.

Az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló egy enyhén nosztalgikus, kicsit B-ízű, klasszikus értelemben vett szuperhős film, ami egy mozijegy erejéig tökéletesen szórakoztató tud lenni. Így a fentebb feltett kérdésemre válaszolva: Igen, van helye a filmnek a Marvel mozgóképre vitt univerzumában.

A végefőcímet pedig, mint az összes eddigi Marvel műnél, úgy ezúttal is érdemes megvárni!

7/10