Úgy gondolom eljött az idő írni egy méltatlanul
elfeledett sci-fi műről, ami nálam egyértelműen a jobbak közt szerepel. A
’85-ös új-zélandi remekmű ugyan nem bővelkedik drága speciális effektusokban,
mégis hihetetlen módon képes megidézni az apokaliptikus vég érzetét. A közel
egymillió dollárból összehozott mozi tökéletes példa arra, hogy az álomgyár
egetverő megaköltségei nélkül is lehet hatásos sci-fit készítetni.
Hajnali 6:12 van, és Zac Hobson (Bruno Lawrence) arra ébred, hogy minden más ember nyomtalanul eltűnt a világból. Nincsenek romok, holttestek, csak az őrjítően üres csend. Az asztalokon még ott pihen a félig elfogyasztott étel, ahogy a tűzhelyen is ott csücsülnek a túlforral teavizek. A kisvárosi tudós eleinte túlélők után kutat és a rejtély okait kutatja, végül beletörődik sorsába, és elkezdi kiélvezni az egyedüllétet. Mikor viszont a dekadencia és a magány lassacskán az őrületbe hajszolja hősünket, hirtelen felbukkan a színen egy másik túlélő, Joanne (Alison Routledge) – ezek szerint mégsem tűnt el mindenki. Később újabb fordulatok következnek be, többek közt megtudjuk, miért pont ők élték túl bolygónk eddigi legnagyobb katasztrófáját…
Hajnali 6:12 van, és Zac Hobson (Bruno Lawrence) arra ébred, hogy minden más ember nyomtalanul eltűnt a világból. Nincsenek romok, holttestek, csak az őrjítően üres csend. Az asztalokon még ott pihen a félig elfogyasztott étel, ahogy a tűzhelyen is ott csücsülnek a túlforral teavizek. A kisvárosi tudós eleinte túlélők után kutat és a rejtély okait kutatja, végül beletörődik sorsába, és elkezdi kiélvezni az egyedüllétet. Mikor viszont a dekadencia és a magány lassacskán az őrületbe hajszolja hősünket, hirtelen felbukkan a színen egy másik túlélő, Joanne (Alison Routledge) – ezek szerint mégsem tűnt el mindenki. Később újabb fordulatok következnek be, többek közt megtudjuk, miért pont ők élték túl bolygónk eddigi legnagyobb katasztrófáját…
Nem véletlenül rajongok olyannyira a sci-fi műfajáért.
Egyrészről pont az ilyen filmek miatt, másrészről pedig azért, mert a műfaj
szerintem kiaknázhatatlan. Hisz gondoljunk csak bele, egy háborús eposszal már
nem igen lehet újat mutatni. Nagyjából a Ryan Közlegény Megmentése óta csak ismétli
önmagát a műfaj. Ellenben egy science fiction-nek csak az emberi elme szabhatna
határt, de mint tudjuk, képzeletünk és fantáziánk határtalan. Arról nem is
beszélve, hogy - akárcsak a rajzfilmek esetében - ez a műfaj különösen alkalmas elgondolkodtató morális, etikai, illetve politikai kérdéseket elrejteni a sorai között.
Na de térjünk vissza a Néptelen Földhöz, mert bizony ez egy
nem mindennapi remekmű. A legtöbben talán a Legenda Vagyok-hoz fogják
hasonlítani, de azt kell, hogy mondjam, a kettő mozi igencsak eltér egymástól.
Itt nincsenek se zombik, se vámpírok, csak egy dolog maradt, az pedig a gyilkos
csend, amit egyébként az alkotók különösen jól érzékeltetnek, tudniillik a film
teljes hanganyagát újravették, hogy a zajmentesség jobban érzékeltesse a
sivárságot.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy film legerősebb jelenetei
azok, amikor még egyedül van a hősünk. Ilyenkor Zac végigcsinálja mindazt, amit
mi is tennénk egy hasonló helyzetben; beköltözik egy pompás kis kastélyba, sportkocsival
száguldozik, stb. Majd szépen lassan elkezdi felmorzsolni az őrület. Végig
követhetjük, hogyan válik elnökké, vagy akár istenné. Csak aztán jön a mozi
második fele, ami már kevésbé ígéretes. Igaz, itt már fény derül sok mindenre,
de ezek a részek nem kiemelhetőek a nagy átlagból (bár a zárójelenet nagyon
ütősre sikeredett).
A szemet gyönyörködtető távoli képek iszonyatosan
hangulatossá képesek varázsolni a mozit. Nem véletlen, hogy rengeteg filmes és
televíziós díjat magáénak tudhatott Új-Zélandon (legjobb film, legjobb férfi
főszereplő, vágás, fényképezés, díszlet és adaptált forgatókönyv).
A színészek ügyesen hozzák ki a szerepükből a maximumot, a
rendezés merész, az operatőri munka pedig kifogástalan. A Néptelen Föld egy
döbbenetes erejű, és végtelenül eredeti sci-fi, amit egyszer látni kell! Ugyan kár a film második feléért,
de aggodalomra semmi ok, a zárás kárpótol bennünket mindenért. Szívesen
kivesézném azt is, de nem szeretnék spoilerezni, így meghagyom mindenkinek a
lehetőséget, had agyaljon rajta egy kicsit.
8/10
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése